Elmúlt egy év
hétfő, július 30th, 2012Amit ide írnék, mire leírnám elfelejtem. A többit meg fácséra írom. Így megy az élet.
Amit ide írnék, mire leírnám elfelejtem. A többit meg fácséra írom. Így megy az élet.
A mai nap hosszú lett. Kezdődött egy reggelivel, és végződött egy vacsorával. A kettő közt meglátogattuk a Niagara vízesést, sétáltunk mellette a városban, leautóztunk (illetve fel) a Niagara mellett Fort Eire-be, aztán a kedves ex-kolléga (aki túravezetett minket) és felesége meghívtak minket egy vacsorára. Ami áll fokhagymás krumplipüréből és rákpörköltből, a nemzetközi konyha jegyében. Finom volt. Utána sokkoltak még minket az kanadabejáró körútjuk videóival. Vannak itt (is) durván szép helyek. Holnap megyünk majd misére, meg pihenünk. Szerencsére a szobához adott júzermanuálban fel van sorolva a Burlingtonban létező mind a 9 egyház neve, úgyhogy gugli segítségével hamar megtaláltuk, gyalog simán megközelíthető a hotelből.
Merthogy az volt, hogy szombat-vasárnap-hétfő-kedden vitrolázunk. Aztán elfogyott egy hajó, meg egy csomó ember, úgyhogy végül két kétnapos turnusban nyomtuk. Mi pedig szombat-vasárnap építettünk (hátra van: konyha szekrény ajtó beállítás, ajtó és fikók fülek, munkalap befejezés, tűzhely beüzemelés, lenti wc összerakása, lámpák vétele és felrakása. tényleg csak ennyi. aztán költözés), hétfő kedden meg vitorláztunk. És NAGYON jó volt. Mostanra (egész gyorsan ment, csak egy fél nyár kellett hozzá), iszonyatosan értékelek mindent ami szabad levegő, fürdés, pihenés, kikapcsolódás. Akkkora élmény volt Balatonba csobbanni, hogy nagyon. Ráadásul jó idő volt, jó szél, jó társaság, ott volt Móka, úgyhogy ha aludtam, akkor is rendben volt a hajó. Kristóf-Móka-Gergő fogott-ölt halat, aztán megettük. És még hazajönni se volt akkora trauma.
És megyünk még szeptember végén pihenni, mert voltam én a negyedévjanija, és azért jár elkölthető nyaralás, és most végre elköltjük. Feltehetően itt.
Kicsit nézelődtem mindenfelé tegnap meg ma, kaptam néhány tippet az előző bejegyzéshez, és érlelődött bennem a dolog.
Ha szánok 20k-t az új telefon projektre, abból már lehet elég jó hagyományos telefonokat kapni (esetleg kicsit használtan). Ha elindulok valami okos dolog irányába, akkor az kiváltja a PDA-mat is, ami reálisan eladható kb. 40k-ért, vagyis a keret 60k-ra nő.
A keresési paraméterek innentől kezdve:
Vagy marad a PDA és lesz mellé pl. Naite. A 60k-s keret asszem elég szigorú. Egy használt Omnia i900 pl. belefér, viszont az nem minden esetben stylus mentes, ráadásul a stylusa csak lóg rajta egy madzagon.
Ezt a bejegyzést épp a villamoson írom, stylussal böködve. A hardveres billentyűzet sem rossz ötlet. Blackberry?
Mellékprojektként épp Sygic-et vadászok lefelé, hogy kipróbáljam az iGo ellen, majd beszámolok.
Update
Egy esélyes lista, nagyjábóli minimál árakkal:
WM:
Symbian:
Az Androidosok drágák, és nem nagyon van belőlük használt.
Mivel a Nokia egyre inkább döglik meg (és a 20Ft-os telefon egy ballépés volt) , elkezdtem telefont keresni. A Sony Ericsson Naite egész jónak tűnt, nem olyan vészes áron, már majdnem teljesen megtetszett, amikor Noémi kiszúrta a Samsung Corby-t, hogy neki olyan kell. És akkor elgondolkoztam. Hogy milyen is lenne egy ideális telefon.
Valami ilyesmi:
Na ilyet még nem találtam. Tippeket szívesen látok!
Az elmúlt két hétben összesen két fél napot voltam benn a cégnél, folyamatosan kinn vagyunk O-ban, mert bármikor kellhetünk, és onnan intézünk minden mást is. 23-24 meló volt, szerencsére azóta ennyire már nem durva a helyzet. A szoba, amibe becuccoltunk, az viszont tök szar, nincs ablaka, magas, hangos benne a szellőztetés, és idegesítően bezárt. Lehet, hogy át fogunk mászni az egyik ablakosba (a 2-ből, mert nincs több az egész stúdió területén), mert ott legalább fényből van természetes. Fárasztó.
Ütöttem a Vaterán egy technincs SU-V500 mk II-t a hangfalakhoz (amikről asszem nem is írtam, de vannak ) . Határozottabban szebben szól, mint a Telefunken, pedig az is jobb volt a Videotonnál. És stabilabban üzemel. Majd egyszer megpróbálom megjavítani a Telefunkent, azt lesz vele valami.
Múlthéten többször is mentem volna bringával, de a jót nemtom hova tenni O-nál, a vacak meg még kint van Szentendrén. Úgyhogy csak fotoszintetizáltam a villamosra várva. A hétvégén meg aludtam.
Szombaton meghívtuk szüleimet ebédre, mert így volt praktikus temetőbe menés előtt. Kicsit kapkodósra sikerült, de jó volt.
Meeegggg… Töltöttem új The Swell Season albumot. Először nem tetszett, mert Youtube-os koncert felvételekről már ismertem pár számot, és a koncertfelvételek a fílingjük miatt mindig jobbak. Aztán kivitelezős barátaink hallgattak Valami amerika filmzenét, abban van pár elég teccős szám (Magányos csónak, meg főleg a Leperegnek a könnyek), elő is szedtem a gitárt itthon már mittomén mióta először, és játszogattam őket kicsit. Meg hallgattak Barabás Lőrinc Eklektiket, az is jó, és találtam az egyszerletöltöttem zene mappámban tőlük egy albumot.
Hol is tartottam? Lassan 10 napja írtam utoljára. Pontosan ennyire vagyok mostanában agyon nyomva. Rengeteget terveztünk az utóbbi időben, (túlóra, stb.) mert szerdán le kellett adni kiviteli terveket. Ami azért vicces, mert egy csomó eszközről, ami szerepel a terven, még megy a huza-vona, hogy az lesz-e, vagy egyáltalán lesz-e. Szóval még párszor újra fogjuk rajzolni az egészet. Emellett döntöttem egy építési vállalkozó mellett, vele kellene szerződni a héten, aztán kicsit azért nekünk is kell foglalkozni az esküvővel, meg utolsó jegyesoktatás alkalmak, meg ilyesmi.
20-án néztünk tűzijátékot, ami nem volt rossz, de már nem akkora fíling, mint mikor kicsi voltam, pedig akkor nem volt zene alatta, és magyar petárdákat lőttek. 21-én megnéztük a Művész Malomban a Hős és a csokoládékatona című G.B. Shaw darabot. Szerintem konkrétan marhajó. Vicces, meg nem is, zenés, éneklős. Kicsit hideg volt. Aztán szombat vasárnap vt ahol nyilvánosan is befejeztem rétegvezetői munkámat. Kaptam könyvet, meg tapsot, és még utoljára felszolgáltam az esti vacsoránál a többi rétegvezetővel és helyi elnökkel. Asszem még pénteken összeraktuk az ágyunkat. Nem kicsit volt hiányos a leírás, volt olyan rész, amit konkrétan 3szor csavaroztam össze, meg kétszer szét, de végül sikerült.
Kedden megnéztük egy elég jónak tűnő kocsit, tényleg elég jó volt. Aludtunk rá egyet, aztán úgy döntöttünk kell. A csávó pécsi, és a téli gumik ott vannak lenn, úgyhogy a jövő héten még lemegy érte, aztán vasárnap (az esküvő és a nászút közt félúton) megvesszük tőle. Amúgy Punto I, 1.2 16v HLX. És kék.Valami ilyesmi. Nászútra még nem ezzel fogunk menni, apámtól kölcsön kapjuk a Passatot. (Aminek remélem nem ott fog meghalni az elektromos kézifékje, mert utóbbi időben kicsit szórakozik…)
Szóval mostanában hazaérek, csinálom tovább a dolgaimat, aztán felborulok és elalszom. Ezért ritkás a blog.
A proxy-s megoldás nem az igazi, mert megszakad időnként. Kipróbáltam ezt, atom stabil, viszont minden forgalom ezen keresztül megy. Próbálkoztam ezzel is, de nem sikerült beizzítani, hogy általam beállított országgal működjön, pedig ez lenne az igazi, mert ezen csak annak a programnak az adatforgalma megy át, amelyikben beállítom ezt proxynak.
Mégpedig nem kicsit, és nem keveset. -> Tél van, ami jó. Sőt! A tél akkor jó, ha havazik. Mindjárt ki is megyek egy kicsit havat lapátolni.
A laptopomra 3madszorra ment fel a win7. A 3. alkalommal megint előjött a “wlan kezelés nem az igazi” probléma, illetve megint ott halt be a dolog, hogy valamitől egyszercsak bút után, mikor betöltődött az egész win7, és neki lehet állni használni, merevre fagy. Nembaj. Majd felmegy negyedszerre is, én türelmes vagyok.
A mai délelőtt a NYÁK tervezés jegyében telt. Szép, nem?
Itt meg készülget valami, de pssssszt!!! Még némi heggesztés szükséges. A gyári side widgeteket pl. le fogom irtani a csába (mert a 2.7es wordpress motorban olyan is van). Az István féle részt egyellőre nem sikerült a wordpress keretei közé heggeszteni. És postolni egy ideje (a 1,5 hétből…) csak úgy lehet, hogy a kész posztot mentem vázlatként, aztán a vázlatot véglegesítem. Közvetlenül nem tudom kirakni az oldalra, egy hibaüzenet végett. Na nem mintha túlsok post menne majd oda fel. :p Lehet, hogy kissé korai még pont ezzel foglalkozni, de valamit kellett csinálni.
A ház kérdés meg eldőlt. Tégla. Hőszivattyú csonkokkal. Kellen hitelnek utánajárni, meg építészeket kérdezgetni, meg vállalkozókat is. Meg idő is.
Melyhez hasonló jókat kívánok, maradok tisztelettel:
Hólapát.
Az volt ma, hogy mivel az IBM teszt centerben voltunk dolgozósat játszani, és nekem meg szarakszik a laptopom töltési rendszere bevittem megkérdezni a szervízbe, hamár ott van mellettünk, hogy mivanmá. De kiderült, hogy a töltő szar. Meg az is, hogy a használtan vett laptopom valamelyik korábbi tulajdonosa előrelátóan vett egy év garancia kiterjesztést, úgyhogy 2009. december 29-ig garis a gép, evégett pedig új laptop tápom lesz majd gariba’.