7:40 Az egészségügy tényleg hihetetlen. Ami ma eddig történt, az egy vicc. Egyrészt az előzetes tájékoztatás tart a nullához, mindent egyesével kell megkérdezni, pedig milyen egyszerű lenne összerakni egy how-to-t a napi rutinra alapozva, le írva benne a gyakoribb esetek lefolyását. Tomor vázlat pontokban, hogy mik fognak történni egymás után, mikor mire kel számítani, hova kell/lehet menni stb. Mert pl. azt mondta a doki, jöjjünk hétre. Kiszálltunk a kocsiból 7:00kor, bementünk, húztunk sorszámot a recepción, hogy felvigyek Noémi adatait a kórház rendszerébe. Utána felmentünk a szülészetre, ahol egy újabb pultnál bekerültünk a szülészet rendszerébe, es azt mondtak, menjünk a folyosó egyik végén levő nővér pulthoz. Ott vártunk vagy tíz percet mire előkerült valaki, es elmondta, hogy nem ide kellett volna jönnünk, hanem a folyosó másik végén levő szülőszobákhoz, ott mar varnak ránk. Tényleg vártak. Ugyanis ők úgy gondolták, hogy 7-re már a szülőszobán legyünk, merthogy 9re vagyunk beírva a műtőbe. Itt aztán felvették harmadszorra is minden adatunkat, es munkához láttunk.
Azt, hogy a nagy táskát mikor hozzam fel a kocsiból (merthogy aszonták a legfontosabbakat, amik az őrzőben, a császár után kellenek, rakjuk egy külön kis táskába, en meg egyéb instrukció híján a nagyot lent hagytam a kocsiban, a franc fog egész délelőtt azzal rohangálni), en hova menjek a műtet után, hogy a baba korul legyek, Noémi mikor fog a baba környékére kerülni, és én mikor fogok Noémi környékére azt majd egyszer megtudjuk. Ha jókor, jótól kérdezünk. És mindezért fizetek. A TB-n kívül. A dokinak. Lehet, h az a baj, h csak neki? És neki miért? (Jó-jó, azért, mert aszonta, hogy ha azt szeretnénk, hogy ő vezesse a szülést, akkor fizessünk, Noémi meg azt szerette volna. Most viszont napközben vagyunk, ráadásul időre jöttünk…)
8:20 Azóta volt 10perce a szülésznőnek, és elmondott magától csomó minden hasznosat. De akkor is.
10:15 Azért itt mindenki mindent mond. Bár a szülésznő szerint a babaszobában ott lehetek Pannával, erről a babaszobában már nem tudnak, úgyhogy Noémi eddig annyira látta, amennyire a műtőben megmutatták neki, én meg amíg lefényképeztem.
A nővérek seggfejek, es elvárjak hogy az ember teljes precizitással ismerje a kórházi nyelvet, különben hatalmas arccal kijavítják. Arról hogy Noémi itt az első 12oraban mit ehet-ihat, arról mindenki mást mond, de semmiképp előre, hogy netán legyen nálunk mikor bejövünk.
Ez az egész abból a szemszögből főleg ultragáz, hogy látom, hogy rendes piacon ilyen hozzá állás, egyenlő a halállal. Persze itt nincs piac, nincs verseny, ezért a szolgáltatás színvonala (amibe beletartozik a szolgáltatást nyújtó személyzet is) a nullához közelit. Úgytűnik, itt mindenki (főnök és beosztott) úgy gondolja, hogy rohadtul ért hozzá, ezért mindenki megy a feje után, ha valamelyik beosztott valamit elront, akkor lecseszik, aztán minden megy tovább, ahogy volt. Nincs konzultáció, nincs felügyelet. És ezt csak némiképp ellensúlyozza, hogy legalább a felszereltsége kulturált a kórháznak. Nagyjából.