Vitorlázás

Tömören: jó volt. Kicsit kevésbé: nagyon jó volt. :)

Volt szél (egy két kivételtől eltekintve), volt szép idő (rossz nem volt), szép helyeken jártunk, béke volt, nem rohantunk sehova, a magunk urai voltunk. Csak a kabin volt vállban kicsit szűk…

Zadar (jójó, Zára)-ból indultunk, és a Kornátok illetve Dugi Otok környékén vitorláztunk fel-alá, és össze-vissza, amerre a szél fújt. Időnként megálltunk fürdeni, meg búvárkodni. Utóbbiban Noémi vitte a pálmát,de én is hoztam fel pár kagylót. Vontáztunk is.

Kedden vissza tértünk Zadarba Julisért (vizsgázott muszájból…), meg Domáért. Ha ezt meg az utolsó muszájos zadari éjjelt nem vesszük bele, akkor 3:2 az öböl:marina éjjelek aránya. Mindkettőnek megvan a varázsa (kis falusi kikötő, öbölben alvás), de talán az öböl kicsit jobb. Mondjuk ott nincs fagyizó…

A hazaút kicsit hosszúra sikerült (11 óra, 9 óra tiszta menetidő). Zadar után a legelső lehajtón leterelték a népet az autópályáról, mert az első alagút valamiért le volt zárva. Mivel Horvátországban szakaszonként kellett fizetni, itt minden autóval fizettettek. 70 percet álltunk sorba, aztán a régi tengerparti úton (nem a kijelölt kerülő úton, mert kb ugyan olyan hosszú volt, mint amit választottunk, csak tömeg is volt rajta) mentünk egy csomót, meg az autópálya előtti idők szerpentinjén. Onnan készültek az utolsó képek. Naggggyon szép volt, csak jóval lassabb. Zágráb előtt a táblák szerint megint kihajtós fizetős sor volt várható, úgyhogy egyel hamarabb kiszálltunk. Na itt hibáztunk. Ugyanis a kerülő utat felújították épp, ezért félpályás lezárások voltak rajta.

Ezek meg a képek. Csak a sajátomból válogattam. Keresztmamám férjénél (jahm. legénység: Perneczyk femili, Noémi, Baján Doma, keresztmamám/nagynéném fia és férje) volt a G9-hez vízalatti tok, azzl készült pár elég jópofa kép, de nem volt kedvem azokat is végig nyálazni. Így is 270 képből csináltam 70-t.

Leave a Reply