Hát így esett

Azt se tudom, mi minden történ az utóbbi időben, kicsit össze folynak már a napok, meg a történések. Megkaptuk az engedélyt szerdán, jogerősen (29 nap alatt), hétfőn megyünk szoctámos nénihez, de az se volt egyszerű, mert a teleknek csak én vagyok a tulajdonosa, a háznak már ketten leszünk, és ebben a helyzetben nem minden bank jogászai értelmezik kedvezően a jogszabályokat. No comment.

Viszont hétfő déltől szerda reggelig vitorláztunk (eredetileg kedd-péntek lett volna, de az nem jött végül össze). Szelünk volt, kedden akkora, hogy ebédelni inkább kizúztunk a kikötőbe, és csak este merészkedtünk újra ki, mert ketten voltunk csak a hajón. Fényképezni elfelejtettem.

Aztán kéremszépen ezenkívül találtam egy elég faja színes lézernyomtatót használtan, egyszer sikerült beszélnem a csávóval, azóta elérhetetlen, pedig jó áron ideadná/adta volna.

Hétfőn megyek nagyfőnökkel megbeszélni állást. Kiváncsi vagyok. Főleg mert… de ez titok.

Kedves konzulensemet pedig már  telefonon is baszogatom, mert 16-án átküldtem neki a szerintem végleges verziót (mint az már közismert), azóta pedig folyamatosan ígérgeti, hogy átolvassa és rábólint, hogy vihetem köttetni. 10 nap múlva a tanszéki adminnéni asztalán kell lennie köttetve, bírálatostul. És ez idegesít! És kurvára nagyon nem tudom elhinni, hogy 27 nap alatt nem akadt másfél órája, amíg átolvashatta volna…

És felébredtem 8-kor, pedig 8:45-re volt belőve a vekkerem…

One Response to “Hát így esett”

  1. Domshow Says:

    Cseppet (nem cseppet!) sajnállak.
    Nekem már a bírálatom is megvan. Most ültem neki a prezentácijónak.

    (jah és lásztefemet meg kiveheted a sidebar-ból)

Leave a Reply